TRADUCTION EN CREOLE DU CAHIER D’UN RETOUR AU PAYS NATAL D’AIME CESAIRE PAR RAPHAËL CONFIANT

Intro

Nan finisman wouvè-jou a…

Chapé kò’w, man té ka di’y, djel kolbòkò ki ou yé, djel fimel-bef, chapé kò’w, man hay sousèkè lalwa ek jannton lespérans. Chapé kò’w sakré vié kalté tjenbwa, pinez ti zibié. Epi man té ka tounen kò-mwen anlè paradi éti li ek konpè’y té ped bon kalté ped, nofwap pasé fidji an fanm ka bay baboul, ek lè ou gadé, flitijay an katjil ki pa jenmen avanni ka ba mwen balansin, man té ka swen van-an, man té ka démaré sé zonbi-a ek man té ka tann ka monté lot bò chinpontonng-lan, an lavalas toutwel ek tref savann ki man toujou ka chayé nan fonn-tjè mwen a wotè alanvè ventjem chanmot sé kay pi hototo a ek pou sa pwan pokosion kont djokté ka dégrennen sé labadijou-a, la éti an model soley lavilérien ka balvènen lannuit kon lajounen.

Texte

Nan finisman wouvè-jou-a, lans flègèdè ka tijé, lé Zantiy bouden vid, lé Zantiy éti lavéret ka potjé, lé Zantiy éti tafia ka déblozé, ankayé ki yo yé adan labou larad-tala, adan lapousiè lavil-tala ankayé malman.
Nan finisman wouvè-jou a, bobo rach-mabab, kouyonnè, solitè a anlè bles sé dlo-a ; sé moun-mapipi a ki pa ka témwayé a ; flè san ki ka fennen ek gayé adan van ensiswatil la kontel rélé-anmwé an bann jako-répet ; an vié ti lavi ka griyen ba’w an ti manniè manti-mantè, lapo-djel li kalé épi an lapérozité ki dékadi ; an vié kalté lanmizè ki la ka déchèpiyé anba soley-la, adan an péla ; an vié péla ki ka krévé èvè klok tied zafè nou la ka viv la abo, nou sé zéwo douvan an chif.

Nan finisman wouvè-jou a, anlè pi frajil ti sitjet tè-tala éti divini krach-édifè’y ka dépasé an manniè malélivan – volkan ké pété, dlo tou-touni ké chayé-alé sé mak matrité soley-la ek ké rété anni an voukoum-dlo tied éti zwézo lanmè ka bekté – plaj sé rev-la ek lévé-doubout foudok la.
Nan finisman wouvè-jou a, lavil plat la dé katjé’y wouvè, éti lespriy trilbiché, époufé anba chaj jéométrik an lakwa ki toujou ka viré koumansé, tet-red anba sò’y, bouch-li koud, kontrayé an tout manniè, enkapab pwofité silon nannan latè-tala, jennen, chikté, amnwennzi, bwarenng di zannimo ek piébwa.

Nan finisman wouvè-jou a, lavil plat tala dé fant katjé’y wouvè…
Ek adan lavil flijé tala, konpanyi moun ka djélé tala ki pasé si-telman bitjoumakwenn di djélé’y kon lavil-tala di balan’y, di sans-li, san pies kalté entjet, lot bò véritab rel-li, sel-la ki ou té ké voudré i djélé a padavwè sé anni li ou ka santi ki ta’y ; padavwè ou ka santi i ka viv andidan’y nan tjek tou-séré lonbway ek lògey ki fon toubannman, adan lavil ladjé tala, krey-moun tala lot bò rel lafen’y, lanmizè’y, gawoulé’y, rayisans-li, krey-moun tala si-telman bavadez ek bouch koud la.

Adan lavil ladjé tala, krey-moun dwol tala ki pa ka sanblé tjokanblok la, ki pa ka migannen a : michel-moren pou dékouvè la éti pou i déliennen, pou i pwan lanmè sèvi gran savann, pou i fè flent. Krey-moun tala ki pa sa fè krey, krey-moun tala, ou ka rann kò’w kont di sa, si obidjoulman li yonn anba soley-tala, memn manniè an fanm ka rélé blipman anba lapli ek ka ba’y lod pa fè tan tonbé ; oben an sin lakwa vitman-présé san pies kalté rézon ou pé wè ; oben manniè ta zannimo sérié akwèdi yo bwè dlo frapé ek manniè blip ta tjek madigwàn lakanpay, ka anni ladjé pisa’y tou doubout, janm-li wouvè di-set lajè, red-é-dri.

Nan finisman wouvè-jou a, lavil-tala ek laliwonday lad li, dépotjolay-li, lafen’y, lapérez-li ki séré nan fondok fandas, lapérez-li ki doubout adan sé piébwa-a, lapérez-li ki fouyé andidan latè-a, lapérez-li ki an driv nan siel-la, lapérez-li ki akoumonslé ek ti fifin lafimen lapérozité’y.

Nan finisman wouvè-jou a, mòn-la épi zègo entjet li ek manniè piòpiò’y – san ankavé’y ka fè soley chodé’y pwan lavol.

Nan finisman wouvè-jou a, flamn difé renté mòn-la, akwèdi an pléré gwo-dlo éti yo toufonnen anlè bòday déblozay plen san’y, las ka chaché an chimen ki ka déchèpiyé ek ki ka dérikonnet kò’y.

Nan finisman wouvè-jou a, mòn djokoti a douvan agouloutri entjet kon tatjet la ki plen épi lakataw ek moulen an, ka vonmi pianm-pianm, avanniz nonm-li, mòn-la ki li yonn la ek san’y ki dévidé atè-a, mòn-la ek longan lonbway li, mòn-la ek fifin-dlo lapè’y, mòn-la ek bidim lanmen van’y’lan.

   Nan finisman wouvè jou-a, mòn bouden vid la ek pèsonn pa sav plis ki mòn dòmi-déwò tala poutji boug-la ki tjwé kò'y la toufé kò'y épi nef-ipoglos li, ka tounen-viré lang-li pou sa valé'y ; poutji an fanm ka sanm sa ki ka floté anlè lariviè Kapo a (kò nwè'y ka kléré a ka pwan larel-li an manniè obéyisan anba lod lonbrik-li) men i sé anni an patjé dlo ka fè voukoum.

   Ek ki met-lékol-la adan klas-li, ki labé-a pannan katéjis-la pé ké érisi ralé yon sel mòso pawol nan bouch ti neg-tala ka péché lanbi a, abo lé dé-a ka fouté'y bon ziginot anlè kabech koko-sek li a, davwa sé adan pripri lafen ki lavwa san manjé'y la rété pri (anni-yon-zizing-pawol-ek-man-ka-padonnen'w-rèn-Blanch-dè-Kastiy la, anni-yon-zing-pawol-an-zing-pawol, es-zot-ka wè-ti-moudong-tala-ki pa konnet-pa-yonn-adan-sé-dis-koumandman-Bondié-a)

         davwè lavwa'y ka bliyé kò'y adan pripri lafen,

         ek pa ni hak, hak vréman pou sa tiré di ti vadray-tala

         ki an lafen ki pa sav ankò ki manniè pou sa monté-pann adan armati lavwa'y

         an lafen ki lou ek isalop,

         an lafen ki pwofondé nan fondok Lafen mòn bouden vid tala

   Nan finisman wouvè-jou a, chalviraj tjokanblok la, lodè ka pit kité pit ka alé lavakabonnajri, koké-pa-bonda éfrayik losti-a ek sé labé séléra a, wagaba ki enposib janbé ta préjijé ek lakouyontiz, mes-manawa, lipokrizi, mes-swef-koké, kout janbet nan do, mantri, bagay ki pa vré, lajan-anba-tab__ped souf sé kaponnri-a ki pa ka sèvi ayen an, lajwa débowné ka flègèdè anba tjok ki an twop la, laswef trapé tout bagay, konpowtasion désérébralé, vié mes isenbot, mariyàn-lapo-fig lanmizè, bwétaj, bles ki pa ka djéri, lirtikè, ranmak tied dégrennaj-la. Isiya kok-a-bel-poz bobo ki rizib ek mapianmè, mikwob ki dwol bon dwol, prézon éti pèsonn pa konnet longan-yo, matiè migannen épi san sé bles antan Matji-Danten an, fèmantasion ou pé pa prévwè ta bagay ka pouri anlè kò-yo a. 

   Nan finisman wouvè jou-a, bidim lannuit doubout-dwet la, zétwel ki touvé yo ded pasé an balafon ki krévé,

   kal led bon led lannuit-la, éti mes-isalop ek fè-dèyè nou ka tijé anlè'y,

   Ek démagoji tèbè ek foudok nou pou nou sa viré-viv déblozay lò sé moman-an ki té chwit la, kod-lonbrik la ki viré-trapé belté san-manman flègèdè'y la, pen-an, ek divin lakonplisité a, pen-an, diven-an, san sé mayé pou-tout-bon an.

   Ek lajwa antan lontan tala ki ka pòté ba mwen nov lanmizè-a man la ka sibi a, an lawout kalbosé ka fè létjet adan an fon koté i ka simayé yonndé kamach ; an lawout ki pa ka avanni, ka chabonnen-monté asou an mòn éti lè i rivé nan fétay-li, i ka anni rété koré adan an ma kay ki boloko, an lawout ka kouri-monté kontel sa ki dekdek, ka plonjé-désann san pies lapérez, ek zékal an bwa ki doubout an manniè komik la ki man ka kriyé "lakay-nou" a, lanbiské fey tol li ka flitijé anba soley-la akwèdi an lapo ka kanni, sal a manjé a, planché gwosomodo a koté tet klou ka klenndé kon bet-a-fé, zéponti sapen ek lonbraj la ka siyaké asou plafon-an, sé chez an pay la ka sanm zonbi a, limiè gri lanp-lan, tala ki koulè verni ek vitman-présé sé ravet-la ki ka vonvonnen jik a fann zowey-ou...

   Nan finisman wouvè-jou a, nannan-fondal péyi-tala ki mes agoulouman mwen ka viré-trapé, pa épi an latandres flòkò, men tjokanblokaj débiélé ek sanslé tété ki gra sé mòn-la épi pié-palmié ou blijé bité anlè'y la ki kontel kal bandé'y, ladousinans    sé ti lariviè-a ek dépi La-Trinité pou rivé jik Gran-Riviè, bidim lichaj désérébralé lanmè-a.

   Ek tan-an ka bay-alé vitman-présé, vitmanm-présé menm...

   Lè mwa out fè tan pasé épi pié-mango'y ka fè bel ganm épi mak blan zong-yo, septanm ki ka akouché siklòn, oktob ka fè pies-kann pri difé, novanm ka fè chat-pouchin adan sé distilri-a, sé Lanwel ki té ka koumandé.

   Dabò-pou-yonn, i té fè nou sav, Lanwel, ki i té rivé épi ti ziginot ladézirans, an laswef doumanman ki nef, an tijay rev ki pa té djè klè, épi i té anni pwan lavol blipman adan an wounouwounou violet sé gran zel lajwa'y la ek a lè-tala, sé té nan bouk-la viré-tonbé bligidip li a ki té ka fè lavi sé kaz-la pétayé konsidiré an grinad ki té two mi.

   Lanwel pa té an banboch kon tout sé lézot lafet-la. I pa té enmen kouri vidé nan lari, fè vréyé-monté asou sé plas piblik la, enstalé kò'y asou sé chouval-bwa a, pwofité di boul moun-la pou pichonnen fanm, voltijé fé-datifis nan douvan-tet sé pié-tomaren an. I pa té enmen sanblaj moun, Lanwel. Sa ki té fo'y, sé té tout londjè an lajounen otjipasion san rété, paré bagay, tjuit manjé,

   pwoptaj, lentjétid,

   pè-moun-té-pè-pa-té-ké ni asé,

   pè-moun-té-pè-té-mantjé-brigay,

   pè-moun-té-pè-fè-kò-yo-chié,

épi jou oswè-a, nan an ti légliz ki pa wototo pies, ki té ka kité moun foulbak li an manniè ki janti épi pété-ri, wounouwounou, pawol-bouch-anba-bra, déklarasion lanmou, malpalannri ek tanbiyaj rak ta an chantè-légliz ki té djokmann ek bon konpè djé tou ek fanm ki pa pè viv kò-yo ek kaz épi bway-yo plen épi tout kalté bagay chwit, ek ki pa té ka fè lentérésan, ek moun ka anni sanblé la pa ven, ek lari pa ni pèsonn adan'y, ek bouk-lan ka tounen nan boutjé chanté, ek tout moun ka blez kò-yo andidan an, ek yo ka bwè bagay ka rann ou djé, ek tout moun-lan alez kon blez andidan an ek ni bouden, tala ka sanm dé dwet-la ka tounen-viré anlè kò'y la, tala ki laj ek bidim la, tala ki an ti jan piòpiò a épi gou sèpolè'y, tala ki rachmabab la éti piman'y ka brilé djol-ou, ek kafé cho bon cho ek lanni sikré ek ponch-o-lè, ek soley litjid sé wonm-lan, ek tout kalté bon bagay ki ka mété andidan bouch-ou anba lopsion-yo oben ka fifinen yo épi bon chalviré-zié, oben ka konm koud yo épi tout kalté lodè ki chwit, ek moun ka pété ri, ek yo ka chanté, ek sé rifren-an ka tijé-monté kontel pié-koko.

   Alleluia

   Kyrie eleison...leison...leison

   Christe eleison...leison...leison. 

Connexion utilisateur

Dans la même rubrique

Visiteurs

  • Visites : 386758
  • Visiteurs : 35991
  • Utilisateurs inscrits : 27
  • Articles publiés : 251
  • Votre IP : 18.222.184.122
  • Depuis : 09/05/2022 - 19:37